1. Kérdezzen bátran, vagy írja meg, mikor szeretnének jönni!
  • стена плача молитва
  • стена плача передать записку
  • http://zolotoe-pero.com/
  • Őrimagyarósd

    Őrimagyarósd község Vas megy déli részén, az Őrségben található. Szomszédos települései: északon Felsőmarác (bicikliúton is megközelíthető) keleten a láprétjéről híres Szőce, délkeleten a Vadása-tó miatt kedvelt Hegyhátszentjakab, délnyugaton Szaknyér, és nyugaton Viszák. Vasútvonal nincs, de a Szőcei és a Zalalövői vasútállomások 5-6 km távolságra vannak. Zalalövő város 7 km-re, Körmend és Őriszentpéter városok 16 km-re találhatók.

    Őrimagyarósd látnivalói

    A helyi látnivalók: Várdomb (védősáncokkal, kilátóval a községre) 1862-ben épült evangélikus templom, 2. világháborúból fennmaradt 2 km hosszú lövészárok és tankcsapda, ugyanitt egykor bakhátas módszerrel művelt terület, mára beerdősült, az eredeti állapotában fellelhető.

    Őrimagyarósd történelme

    Őrimagyarósdot az Árpád-korban a határvédő őrök alapították. 1270-ben V. István király bocsátotta ki a „monorosdi” őrök kiváltságlevelét, mely jogaikat és kötelességeiket részletesen meghatározta.

    Őrimagyarósd vára, erődítménye a török hódoltság idején keletkezett. A magyarósdi Darabos család saját nemesi udvarházát alakította át védelmi célból 1590 körül. A kúriát kettős védőárokkal látták el, amint a terepen ez ma is látható. A nyugati oldalon erős kaput állítottak, az északi fal mentén pedig egy bástyát emeletek. Az „aprólék végház” szerény fegyverzetét két tarack képezte, figyelmeztető lövések leadására szolgált.

    A magyarósdi őröket az 1270. évi oklevél említi először. A településen található a legnagyobb evangélikus templom, s itt van a legnagyobb evangélikus gyülekezet. A XV. században kastély volt a dombon amit kettősárok vett körül, egyben erődítményként szolgált tarackkal, hírvivő mozsárral. Az 1664. évi török hadjárat során lett lerombolva. Kopjafa jelzi a helyét. A falu legmagasabb pontja történelmi emlékhely. Az emlékhely területét a Székelykapu, kilátótorony, emléktábla, szalonnasütő hely teszi látványossá.

    A Darabos család kastélyát a 16. század végén kettős védőárokkal, bástyával és kapuval látták el. Kanizsa várának elvesztése (1600) után bekapcsolták a végvári rendszerbe. Húsz hajdút (gyalogos katonát) rendelt ide a haditanács, akiket elsősorban Magyarósdon és a környékről toboroztak. A 17. század első felében Darabos Gáspár, a falu földesura volt egyben a kastély kapitánya is. A kis erődítmény tarackkal, hírvivő mozsárral volt felszerelve. A magyarósdi hajdúk részt vettek a dunántúli főkapitány, Batthány Ádám vezette török elleni csatákban.

    A magyarósdi kastély pusztulásának körülményei is pontosan megállapíthatók az írott forrásokból. Az 1664. évi török hadjárat során a magyarósdi hajdúkat a csákányi hídhoz vonták vissza, ide hozták a kastély két tarackját is. A magára hagyott magyarósdi kis erőd kiégett és rombadőlt. A Darabos család ugyanebben az időben Darabos Gáspár halálával férfiágon kihalt. A kastélyt többé nem építették újjá az új földesurak. Egy jövőbeni régészeti feltárás valószínűleg a 17. század végi állapotokat találná az őrimagyarósdi Kastély-dombon. A magyarósdi „aprólék végház” (így nevezte Darabos Gáspár a magyarósdi várat) régészeti feltárásának jelentőségét az adja, hogy az Őrségben és környékén nem találhatók várak, így a darabos-kastáély kivételesnek számít. Fontos továbbá, hogy későbbi ráépítkezések nem tették tönkre a lelőhelyet. Története is feldolgozottnak tekinthető, a kastély krónikája az őrségiek és hegyhátiak helytállását mutatja meg a török elleni honvédelem heroikus korszakában, a 17. században. Alkalmas a kastély helye a falun belüli festői fekvése és tájképi értékei alapján egy Őrségben a jövőben kiemelkedő jelentőségűnek tekinthető történelmi emlékhely kialakítására.

    Őrimagyarósdi természeti értékek

    Helyi jellegzetesség az őrségi henye boroszlán. A Norocium jellegzetessége s egyúttal a lucosokba is átvezető növényünk a bordaharaszt. Ezekben az erdők moha és gyepszintje is igen gazdag.

    A mohafajok közül jó néhány országosan ritka faj talál itt életteret. Szintén jellemző, de már a lomberdőkkel közös elem a fecsketárnics és a havasi éger, ez utóbbi csak az Őrségi NP területén jelenik meg.

    Helyenként még mindig tömegesen virít tavasszal a kakasmandikó és késő ősszel a ciklámen. Jóval állandóbbnak mondható a patakokat kisérő égeres ligeterdők jelenléte. Ezek alatt bukkanhatunk rá a struccpáfrányra, és itt virágzik június-júliusban az oszták zergevirág.

    Az őrség egész területén megtalálható a szártalan bábakalács, amelynek alacsony termete a kaszálás és a legeltetés ellen is tökéletes védelmet nyújt. Jóval bujább vegetáció tenyészik a patakokat kisérő mocsár- és lápréteken. Nyáron derékig érő lágyszárú növényzettel kell megküzdenie annak, aki a növényritkaságokkal szeretne megismerkedni.

    Kora tavasztól késő őszig szép, ritka virágok tucatjaival találkozhatunk itt. A sort tavasszal a gyaplyúsások nyitják meg és az augusztus végén kornicstárnicsba öltözött rétekig számis ritkasággal találkozhatunk. Mint például a szibériai nőszirom, csillagos nárcisz, széleslevelű ujjaskosbor, kétlevelű sarkvirág vagy a kicsit később virágzó kígyógyökerű keserűfű.

    Forrás: http://www.orimagyarosd.hu